Лайош Леви

Лайош Леви
Lévy Lajos
	Лайош Леви Lévy Lajos
унгарски психоаналитик
Роден	1 октомври 1875 г. Будапеща, Австро-Унгария
Починал	7 април 1961 г. (85 г.) Лондон, Великобритания
Националност	Унгария
Учил в	Будапещенски университет
Научна дейност
Област	Психология
Семейство
Съпруга	Ката Леви

Лайош Леви (на унгарски: Lévy Lajos) е унгарски лекар-гастроентеролог и психоаналитик.

Биография[редактиране | редактиране на кода]

Роден е на 1 октомври 1875 година в Будапеща, Австро-Унгария, в семейството на Бернард Леви и Мина Клайнман. Започва да учи медицина в Будапеща, Виена и Тюбинген. След като завършва практикува няколко години в Хайделберг.

Леви е един от петимата основатели на Унгарското психоаналитично общество (под името Психоаналитично общество на Будапеща) заедно с Шандор Ференци, Шандор Радо, Ищван Холос и Хуго Вайделсберг. Също така е личен лекар на Ференци и е анализиран от него. Омъжва се за Ката Леви, сестра на Антон фон Фройнд, близък приятел на Фройд. След Унгарската революция от 1956 г. двамата заминават за Великобритания. Там жена му започва работа в клиниката Хампстед (днес център „Ана Фройд“) на Ана Фройд, а той става член на Британското психоаналитично общество.

Умира на 7 април 1961 година в Лондон на 85-годишна възраст.

Библиография[редактиране | редактиране на кода]

(1899), Eltérő nézetek a typhus diaetájáról. In: Gyógyászat, 132 – 135. o.
(1900), Bonctani hasonlatok a lelkiélet vizsgálatában [Anatomical Metaphors in Psychological Examinations]. In: Gyógyászat, 426 – 428. o.
(1901), A heroin alkalmazása szívbetegeknél. In: Gyógyászat, 119 – 120. o.
(1901), Érdekesebb esetek a kórházi gyakorlatból. In: Gyógyászat, I. Gonorrheát követő septicaemia gyógyult esete ill. II. Meningealis tuberculosis esete. 374 – 375. o. III. Heveny miliaris gümösödés. 409 – 412. o.
(1902), Lueses eredetű Jackson epilepsia. In: Gyógyászat, 25. sz. 388 – 391. o.
(1903), Budapester Brief. In: Berliner Klinische Wochenschrift, No. 17. 401 – 402. o. ill. No. 49. 1142 – 1143. o.
(1903), Megjegyzések a tüdőgyulladás kezeléséről. In: Gyógyászat, 180 – 183. o.
(1903), Gyógykisérletek theocinnal. In: Gyógyászat, 213 – 216. o.
(1903), Esetek a kórházi gyakorlatból. Pons-betegség és agygyomrocs-vérzés egy-egy esete. In: Gyógyászat, I. 565 – 567. o., II. 582 – 583. o.
(1903), Protahált lefolyásu influenza. In: Gyógyászat, 772 – 775. o.
(1904), Vizsgálatok a kisérleti vérfestenyvizelésnél fellépő veseelváltozásokról. In: Orvosi Hetilap) I. 595 – 598. o., II. 609 – 611. o., III. 623 – 625. o.
(1904), Angina pectoris. In: Gyógyászat, 4 – 6. o.
(1904), Asthma cardiale. In: Gyógyászat, 132 – 134. o.
(1904), A morphium szerepe szívbetegek kezelésében. In: Gyógyászat, 642 – 643. o.
(1904), A tüdőtuberkulozis intézeti kezeléséről. In: Gyógyászat, I. 708 – 711. o., II. 724 – 726. o., III. 741 – 745. o.
(1905), Denys tuberculinjával szerzett tapasztalataink. In: Orvosi Hetilap, 602 – 605. o.
(1905), Megjegyzések a vérkészitmények festéséről. In: Gyógyászat, 39 – 40. o.
(1905), A Koch-féle tuberculin diagnostikus és therapeutikus értékéről tüdő-gümőkórnál. In: Gyógyászat, I. 232 – 236. o., II. 249 – 250. o., III. 267 – 269. o.
(1905), Gümőkóros egyének vérnyomásáról. In: Gyógyászat, 512 – 513. o.
(1907), Néhány szó a „megkülönböztető“ tuberculin reactioról. In: Orvosi Hetilap, 821 – 822. o.
(1908), Az életmentő aetherinjectióról. In: Gyógyászat, 717. o.
(1909), Thanhoffer Lajos. In: Gyógyászat, 207. o.
(1910), A bélpathologia néhány kérdéséről. In: Gyógyászat, I. 238 – 241. o., II. 260 – 265. o.
(1912), Megjegyzések a gyomornedv-hypersecretio kórjelző jelentőségéről. In: Gyógyászat, 274 – 276. o.
(1913), „Ein Großvatertraum“ [Dream about the Grandfather], In: Internat. Zeitschrift für ärztliche Psychoanalyse 1, 1913, p. 475.
(1914), Idült veselob, mint üzemi baleset. In: Orvosszakértői Szemle – Munkásügyi Szemle melléklete, 51 – 54. o.
(1914), A papaverin therápiás értékéről. In: Gyógyászat, 72. o.
(1914), Az epilepsiás halál mint baleset. In: Gyógyászat, 514 – 515. o.
(1914), Szívbaj és öröklés. In: Gyógyászat, 720 – 721. o.
(1915), Megjegyzések a háborus veselobról. In: Gyógyászat, 556 – 557. o.
(1915), Az epilepsia katonaorvosi megállapítása. (Pach Henrikkel) In: Gyógyászat, I. 568 – 569. o. II. 582 – 584. o.
(1917), Schächter Miksa dr. In: Gyógyászat, 211 – 212. o.
(1918), Háborus váltóláz kórisméjéről, prognozisáról és megelőzéséről. In: Orvosképzés, 1 – 3. füzet. 28 – 47. o.
(1918), Purjesz Zsigmond dr. In: Gyógyászat, 65. o.
(1919), * Bevezetés Török Lajos „Az orvosképzés reformjáról“ című írásához [An Introduction to „On the Reform of Training Physicians“ by Lajos Török]. In: Gyógyászat, 15. o., 31. o., 47. o.
(1919), * Levél [Letter]. In: Gyógyászat, 72. o.
(1919), * Az orvosképzés reformja [Reform of Training Physicians]. Bevezető. In: Gyógyászat, 119 – 120. o.
(1919), * Kiegészités Révész Géza „A pszichoanalízis egyetemi oktatása“ című írásához [Commentary on „Teaching Psychoanalysis at University“ by Géza Révész]. In: Gyógyászat, 184. o.
(1919), * Bevezetés Sigmund Freud „Kell-e az egyetemen a pszichoanalízist tanítani?“ című írásához [An Introduction to „Is it Necessary to Teach Psychoanalysis at University?“ by Sigmund Freud]. In: Gyógyászat, 191. o.
(1919), * Válasz Oláh Gusztáv „A pszichoanalízis egyetemi oktatásának kérdéséhez“ című írásához [A Response to „On the Teaching of Psychoanalysis at University“ by Gusztáv Oláh]. In: Gyógyászat, 407 – 408. o.
(1920), Herpes zoster és bárányhimlő. In: Gyógyászat, 486 – 488. o.
(1922), Tistviselői ápolási alap és szabad orvosválasztás. In: Gyógyászat, 11 – 12. o.
(1922), Jendrassik Ernő dr. In: Gyógyászat, 12 – 13. o.
(1922), Stiller Bertalan dr. In: Gyógyászat, 29. o.
(1922), Prochnov József dr. In: Gyógyászat, 57 – 58. o.
(1922), Chronikus gázmérgezés esete. In: Gyógyászat, 582 – 584. o.
(1924), Bäcker József dr. In: Gyógyászat, 522 – 523. o.
(1924), A belső syphilis néhány kérdéséről. In: Gyógyászat, 876 – 881. o.
(1925), Megemlékezés a budapesti Orvosi Körnek 1923. és 1924. évben elhunyt tagjairól. In: Gyógyászat, 115 – 116. o.
(1926), * Végezhet-e psychoanalysises kezelést nem orvos [May Anyone Who is not a Medical Doctor Conduct Psychoanalysis?]. In: Gyógyászat, 982 – 983. o.
(1927), Allbutt Clifford T.: Arteriosklerosis. (Ütőérelmeszesedés.) Fordítás: Lévy Lajos. Budapest, Singer és Wolfner, 112 p.
(1927), Székely Ágoston. In: Gyógyászat, 1102. o.
(1928), Megjegyzések az anaemia perniciosa kérdéséhez. In: Gyógyászat, 50 – 56. o.
(1929), Schein Mór dr. In: Gyógyászat, 399. o.
(1931), Nagy Tivadar. In: Gyógyászat, 301 – 302. o.
(1932), Bevezetés Somló Ernő „Miért halnak hirtelen szívhalált a magasvérnyomásu egyének?“ című cikkéhez. In: Gyógyászat, 537 – 538. o.
(1933), * Mire figyeljünk a szívbeteg anamnézisében? [What should We Pay Attention to in the Anamnesis of a Heart Patient?] In: Lélekelemzési tanulmányok) Budapest, Somló Béla, 297 – 311. o. (reprint Budapest, T-Twins, 1993.)
(1933), Hári Pál professor. In: Gyógyászat, 334 – 335. o.
(1935), Szívbeteg szemlélése [Carefully Looking At Heart Patients]. In: Gyógyászat, 12 – 14. o.
(1935), Az orvos és az élet. In: Tolnai Világlapja, 32. sz. 17 – ?. o.
(1936), A heveny szívgyengeség. I. In: Gyógyászat, 758 – 760. o.
(1936), Euthanazia. In: Orvosi Napló, III. Melléklet. 84 – ?. o.
(1937), A heveny szívgyengeség. II. In: Gyógyászat, 4 – 8. o.
(1937), Vigyázat a vérantisepticumokkal. In: Gyógyászat, 274 – 276. o.
(1937), A keringési rendszer (szív és erek) betegségeinek elkülönitő diagnosztikája. (Somló Ernővel) In: Klinikai diagnosztika, Budapest, Dante Kiadó, 166 – 204. o.
(1937), A vér-, illetőleg a vérképző szervek betegségeinek elkülönítő kórismézése. (mit Lőwinger Simonnal) In: Klinikai diagnosztika, Budapest, Dante Kiadó, 205 – 230. o.
(1938), Digitális-kisérletek. (Somló Ernővel – Deutsch Bélával – Engel Miklóssal) In: Gyógyászat, 65 – 70. o.
(1951), Chinidin hatása angina készség ellen. In: Orvosi Hetilap, 415 – 416. o.
(1957), * Istvan Hollos. 19. April, 1872. – 2. February, 1957. In: International Journal of Psycho-Analysis, 280 – 281. o.